Miért lesz kötelező jövőre az energiatanúsítvány? Helyzet, okok és a nem túl fényes jövő

Bár az energiatanúsítványról szóló rendelet már több mint 3 éve hatályos, mégis most, hogy januártól jelentősen kiszélesedik az érintettek köre, érezhetően egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Nézzük tehát, milyen folyamat vezetett az energiatanúsítvány bevezetéséhez és milyen eredményeket várunk tőle!

Egy szeptemberi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy jövőre kötelezővé válik használt lakások eladása, illetve kiadása esetén az energiatanúsítvány beszerzése, mely bizony költséggel jár az ingatlantulajdonosok számára. Akkor végigvettük az alapvető tudnivalókat, valamint elsősorban ingatlanpiaci szempontból vizsgáltuk az energiatanúsítvány kérdéskörét. Most áttekintjük, hogy milyen folyamat vezetett a kötelező bevezetéséhez, mi indokolja ezt a sokaknak nem tetsző lépést, mit érünk el vele, s mi várható a jövőben.
Néhány szó a globális energiagazdálkodásról

Az emberiség jelenleg a felhasznált energia 85-90 százalékát fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nyeri. Ezek kitermelése az utóbbi években nagyjából stagnál. Ennek oka, hogy bár újra és újra fedeznek fel lelőhelyeket, bizonyos készletek kitermelése már nem gazdaságos, vagy a jelenlegi technikai fejlettség mellett nem megoldható. Ugyanakkor a gazdagodás, a technikai fejlődés újabb és újabb fogyasztókat generál.

A gazdasági fejlődéshez, vagy legalább szinten tartáshoz elengedhetetlen az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energia. Az olajválságok megmutatták, hogy nem függhetünk egyfajta véges energiahordozótól, kell találni alternatív forrásokat. Megindult a kutatás a megújuló energiaforrások hasznosítására. Ezek a fejlesztések gyerekcipőben járnak, az alternatív energiák jelenlegi technikai fejlettségünkön meglehetősen drágán és kis hatásfokkal hasznosíthatóak. Azonban ezek a kísérleti próbálkozások szükségesek ahhoz, hogy egy napon átütő sikert érjünk el, és megtaláljuk az emberiség túlélését biztosító olcsó és könnyen hasznosítható energiaforrást.

Addig is, mivel a termelést nem tudjuk növelni, valahol takarékoskodni kell, hogy kielégítsük az igényeket, illetve készleteink kitartsanak az új energiaforrások megtalálásáig. Különösen fontos ez az Európai Unióban, ahol jelentős saját források híján nagyon importfüggő energiagazdálkodás alakult ki. Mivel az Európai Uniónak van anyagi ereje az alternatív energiaforrások kutatására, és függőségét is csökkenteni akarja, élen jár a környezetvédelemben, energiatakarékosságban és a megújuló energiaforrások használatában.

(MTI-fotó)

A háztartások energiagazdálkodása

A háztartások az összes energia 35-45 százalékát használják fel, tehát ezen a területen mindenképp érdemes takarékossági intézkedéseket bevezetni. Éghajlatunkon a felhasznált energia kb. 80 százalékát fűtésre és használati melegvíz előállításra használjuk, a maradék 20 százalékot fordítjuk világításra, a háztartási gépek működtetésére.

Az Európai Unió 2002/91/EK irányelvében határozott az épületek energiateljesítményének javításáról. Ez azonban már egy hosszabb folyamat következő lépése, hiszen az 1980-as évektől folyamatosan növeljük az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrások használatát. Ennek eredményei már nemzetközi összehasonlításban is látszanak: egy átlagos európai háztartás kb. feleannyi energiát használ, mint egy átlagos amerikai. Sajnos mi magyarok évtizedes lemaradásban vagyunk az átlaghoz képest, fajlagos fogyasztásunk inkább egy pazarló amerikai háztartáséhoz hasonlít. Ennek oka elsősorban az elöregedett és nem kellő ütemben korszerűsödő lakásállományunk.

Az első, kísérleti energiatanúsítási rendszert Németországban vezették be 2003-ban. (Tulajdonképpen mi is ezt a rendszert vettük át, kisebb átdolgozásokkal.) A tapasztalatok alapján a lakosság éppoly értetlenül, vagy közömbösen fogadta bevezetését, ahogy mi is tesszük. A német állam ezért jelentős anyagi támogatásokat nyújtott a lakáskorszerűsítésekhez, ami már meghozta az eredményeket: néhány év alatt a lakások fajlagos fűtési költsége kb. 20-25 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az egy lakosra jutó lakás alapterület folyamatos növekedése miatt a lakossági energiafogyasztás – ha kisebb mértékben is – de tovább növekszik.

Magyarországon a lakossági fosszilis energiafelhasználás az utóbbi években kb. 10-15 százalékkal csökkent. Ennek elsődleges oka a lakosság elszegényedése, és csak kisebb mértékben járultak hozzá az eddigi lakáskorszerűsítési programok. A jelenlegi programok nagyon szűkös anyagi kerettel működnek, általában 15-30 százalék állami támogatást lehet szerezni. Így egy teljeskörű lakáskorszerűsítéshez többszázezres, vagy többmilliós önerőre van szükség. A szűkös állami források még ilyen nehéz feltételek mellett is gyorsan kimerülnek.
Mire jó az energiatanúsítvány?

Az energiatanúsítvány célja kettős: egyrészt szembesíti a lakástulajdonost ingatlana energiagazdálkodásának hatékonyságával, másrészt iránymutatást ad a korszerűsítéshez.

Az energiagazdálkodás négy fő tényezőből áll össze.

1. Legfontosabb az épület fajlagos energiavesztesége a határoló szerkezeteken. Ez ellen szigeteléssel és nyílászáró cserével védekezhetünk.

2. Második összetevő a fűtés és melegvíz-készítés hatékonysága. Itt a gépészeti rendszerek korszerűsége kerül felülvizsgálatra.

3. A harmadik tényező az elektromos energia felhasználás, ahol a világítás terén már jelentős előrelépések történtek az energiatakarékos izzók bevezetésével. Ezt azonban ellensúlyozza a légkondicionálás, mesterséges szellőzés.

4. A negyedik a megújuló energiák használatának mértéke.

Az energiatanúsítványokban megfogalmazott ajánlások olyan korszerűsítéseket javasolnak, melyek gazdaságosak, hosszú távon megtérülnek, és javítják az épület energiahatékonyságát. A cél végső soron egy régi korszerűtlen épület fosszilis energia felhasználásának legalább felére csökkentése.

(MTI-fotó)
Mit hoz a jövő?

Belátható időn belül minden lakásnak rendelkeznie kell majd energiatanúsítvánnyal, és az állam is ösztönözni fogja a korszerűsítések végrehajtását.

Új épület estén jelenleg C minősítésnek kell megfelelni. Ezt folyamatosan szigorítani fogják, a tervek szerint 2020-tól csak passzívházakat lehet építeni (kb. A++ besorolás). Ez gyökeresen változtatja meg a várostervezést, utcaszerkezetet is. Jelenleg ugyanis nem minden telek alkalmas passzívház építésére. Jelentősen emelkedni fognak a tervezési és az építési költségek.
Eltávolodás a természettől, egészségromlás

A passzívház létesítésekor az elsődleges szempont az energiahatékonyság, ennek rendeljük alá életmódunkat, kényelmünket. Az építészek, sőt mértéktartó környezetvédelmi szakemberek körében is van ellenállás a passzívházakkal szemben. A passzívház az év legnagyobb részében a környezetétől hermetikusan elzárt épület, ahol számítógép által vezérelten, takarékosan kiporciózva kapjuk az energiát és a friss levegőt. Életünket mesterséges környezetben és légállapotban éljük, elzárva a természetes ingerektől. Ezzel az emberiség újabb nagy lépést tesz a természettől való eltávolodásban.

Történelmünk már megmutatta, hogy a civilizáció fejlődése, a természettől való eltávolodás minden lépése súlyos egészségromlással jár. A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el. A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében ebben egy energiaválsággal sújtott időszakban.

Forrás: ingatlanmagazin.com